Pályázatírás 101: Út a sikerhez – 2. rész

Az előző részben szó volt az ötlet és a tervezés fontosságáról, most pedig egy lépéssel tovább megyünk az úton. Ha idáig eljutottál – és nem csak az olvasásban, hanem meg is csináltad, ami le volt írva – akkor van egy vázlatos tervezd arról, hogy mit akarsz csinálni. A sikeres pályázatok egyik legfontosabb titka, hogy egy meglévő tervhez keresünk forrást és nem fordítva. Aki nem követi ezt a modellt az számíthat némi idegességre a pályázata során, és jó eséllyel csak csalódni fog a nagy lehetőségben.

Tudom, hogy várni rohadt nehéz, főleg ha közben a konkurencia üzlete dübörög, de ezzel nem sokat lehet tenni. A pályázás és a pályázatírás alapvetően egy türelemjáték, ahol sokat kell várni, de ha egyszer beindul a menet, akkor könnyen találhatja magát az ember időszűkében.

Egy öreg suszternál volt kiírva ez a felirat: “Olcsón, gyorsan és jól dolgozok. Ebből egyszerre kettőt választhat.” A pályázás pont ilyen. Ha gyorsan csinálod, akkor a legritkább esetben lesz jó a végeredmény. Ha jól akarod csinálni, akkor nem lesz gyors és olcsó sem. Ha az olcsó megoldást választod, akkor tuti sokáig fog tartani minden munkafolyamat és gyakorlatilag a jó sorsra lesz bízva a minőség.

No, de csapjunk a lovak közé és tegyük meg a következő lépéseket a nyertes pályázathoz.

forraskereses

A pénz fán terem, csak meg kell keresni a magot amiből kinő.

A harmadik lépés – a forráskeresés
A kész terv birtokában könnyű dolgunk lesz megtalálni az ideális pályázatot és ha van egy kis szerencsénk, akkor nem kell a megjelenésére éveket várni. Ezt a szerencse faktort tovább erősíthetjük, ha több tervünk is van a tarsolyban. A tervben feketén-fehéren le van írva a projekt jellege: építés, eszközbeszerzés, innováció, kutatás, know-how beszerzés, szolgáltatás fejlesztés, stb. A pályázati felhívások nagyjából ugyanilyen szisztéma szerint épülnek fel. Ha tudod mire kell pénz, akkor ahhoz hamar találhatsz támogatást. Persze vannak kivételek, például ingatlan vásárlásra nagyon ritkán adnak pénzt. A lényeg, hogy bárki megtalálhatja a számára megfelelő pályázatot, csak rá kell szánni az időt a felhívások elolvasására.

Az első és legtöbb információval szolgáló módszer a források megkeresésére a pályázati felhívások elolvasása. Ennek a legfontosabb helye az Uniós pályázatok megjelenésének fóruma a Széchenyi 2020 oldala. Szerencsére nem kell kapásból mindent elolvasni, már működik a közlemények rendszere. Ezt itt tudod elérni: http://www.palyazat.gov.hu/kozlemenyek Van egy szuper RSS hírcsatornájuk, ami zseniális módon kb. 1 hónap késésben van a közlemények oldalhoz képest. Azért ez jól mutatja az intézményrendszer esetében, hogy mennyire tudják utolérni magukat. :)
Ha a közlemények között megjelenik valami hasznos, akkor el lehet olvasni a pályázati felhívást. Egy felhívás általában 50-80 oldal, de valószínűleg többet is át kell tanulmányozni a jó döntéshez. Látod, idő, idő és idő. Ha van belőle akkor hajrá, ha nincs, akkor keress valakit, aki ezzel foglalkozik, ő sok időt fog Neked nyerni.

A pályázatok keresésére és az információk „szervezésére” van egy pár honlap. Ezek közül a legismertebb a PAFI (Pályázat Figyelő). Tök jók, én szeretem őket. Hasznos amit csinálnak, mert mindenféle pályázatot összeszednek, de azért elég nagy a zaj az anyagban. Egy ipari park-fejlesztési pályázat mellett simán megtalálhatod az irodalmi novella pályázatokat. Kicsit nehéz használni a rendszert, de azért nem rossz. Ha sikerült megtalálni egy szimpatikus pályázatot, akkor ismét jön a felhívás elolvasása és értelmezése. Ezt itt sem tudod megspórolni.

forraskereses_2

Na keressünk gyorsan valamit…

Egy nagyon elterjedt módszer a pályázatok követésére a pályázati felhívások összefoglalójának kiküldése az érdeklődők részére emailben. Ezt az eszközt mi is használjuk. Ez általában akkor jó, ha mindenféle kiírás érdekel. Hátha itt találsz rá álmaid pályázatára. Gondolom te is kapsz egy csomó ilyen levelet kérve vagy kéretlenül a pályázati felhívások összefoglalójáról. Ezekkel általában nincsen semmi baj, de vigyázz velük, mert a legtöbb esetben csak fél-információkat tartalmaznak, és néha kifejezetten félrevezetőek (azért hogy könnyebben beleugorj a döntésbe). A jó összefoglaló nem hatásvadász, felhívja a figyelmet a buktatókra és nehézségekre, és a realitások talaján mozog. Ja, és a legfontosabb, egy tervezett kiírást nem úgy tálal, mintha már kész anyag lenne. Ezzel mostanában sokat találkoztam és elég zavaró, hogy utána magyarázkodni kell, olyan dolgok miatt, amit mások bekavartak.

Ezzel a módszerrel, már nem neked kell személyesen figyelned a pályázatok változását, hanem megbízhatsz egy profit is. Ha elmondod az igényeid, a terved, akkor egy profi tanácsadó nem fog mindenféle szeméttel bombázni, hanem célirányosan arról tájékoztat, ha valami számodra fontos dolog történik. Ez a lényeg. Mert jók az általános összefoglalók, de ha egy évben megjelenik 100 pályázat, akkor abból lesz 100 email, ha több helyre is bejelentkezel, akkor 4-5x ennyi. Kell ez neked? Nem lenne jobb, ha csak 3-4 olyan lehetőségről kapnál hírt, ami neked szól? Kit érdekelnek a Balaton-alsón kiírt rajzpályázatok? (A helyi iskola ügyes növendékein kívül természetesen, akiknek ez nagyon fontos.)

A forrás keresése nagyjából ennyi. Megcsinálhatod magad, vagy kiadhatod egy pályázatírónak vagy egy olyan szakembernek aki a kifejezett igényeidet is figyelembe veszi, és nem áraszt el szeméttel.

email_osszefoglalo

Nem kell a szemét, csak az ami érdekel.

Megvan a forrás, írjunk egy frankó pályázatot… Lassan a testtel, mielőtt belerakunk több tíz, vagy száz órányi munkát, nem lenne jó ha látnánk, hogy esélyesek vagyunk-e?

 

A negyedik lépés – előminősítés
Ha kiválasztottad a számodra szimpatikus pályázatot, akkor egy pályázati szakértő jó közelítéssel be tudja azonosítani, hogy tudsz-e nyerni azon a pályázaton vagy sem. Ne hidd, hogy ez könnyű feladat. A legtöbb pályázatíró ezt nem tudja megcsinálni úgy, hogy az tényleges, reális képet adjon a pályázatod erejéről. Ezt nem azért mondom, hogy lehúzzam a többi pályázatírót, hanem mert ez az általános tapasztalat a támogatói oldalon.

Számos pályázat esetében végeztem értékelést a támogató szervezet megbízásából, hivatalosan, élesben. Ez a folyamat az, amikor szigorúan szakmai szempontok szerint meghatározásra kerül a pályázat pontszáma, és az hogy támogatható lesz-e. Az egyik legfontosabb felfedezésem (több száz pályázat értékelése után), hogy a pályázatírók általában 10-15-20 ponttal többre értékelik a saját munkájukat, mint amennyit az valójában ér.

Ez azért probléma, mert akár 1-2 ponton is nagyon sok múlik. Gyakorlatilag ezen áll vagy bukik a támogathatóság. A probléma pedig a pályázónál, nálad csapódik le. A végeredmény pedig, hogy az elutasító döntés után a pályázók, sorban nyújtják be a kifogásaikat az értékelés ellen, mert kevesebb pontot kaptak, mint amennyit a pályázatírójuk kiszámolt, és nem 1-2 ponttal, hanem 15-20 ponttal.

rossz_celzas

Tuti jó lesz így, hidd el.

Azért ha belegondolsz, egy 100 pontos pályázat esetében a 15-20%-os hibahatár elég vastag, nem? Arról nem is beszélve, hogy általában egy 100 pontos pályázaton nincsen egy cég sem, aki 80 pont fölé tudna menni. Így még rosszabb a helyzet. Ez a pontatlanság pedig nem mindig véletlen. Vegyük számba az ehhez vezető tényezőket.

  1. A pályázatíró pénzt kér a pályázat beadásakor, amit nem fog később visszaadni, ha hibázott. Ki fizetne olyan pályázatért, amiről tudja, hogy veszíteni fog? Senki. Hát persze, hogy manipulálják az adatokat és jobb színben tüntetik fel a helyzetet, mint amilyen. Ez minimum rosszindulat.
  2. A pályázatíró nincs tisztában az értékelés menetével. Ez nem ritka, 100 pályázatíróból 1-2 értékelt már élesben pályázatot, a többiek, csak a gép előtt próbálják kifundálni, hogy egy-egy értékelési szempont mit jelent. Persze ennek ellenére mindenki azt állítja, hogy ő a legnagyobb szakértő a témában. Ez félrevezetés és bénaság.
  3. A pályázatíró cégnek az a legnagyobb baja, hogy pályázatokat kell írni. Furcsa mi? Pedig van ilyen. Akár a kisebb, akár a nagyobb cégeknél előfordulhat, hogy munkacsúcsok vannak. A pályázatok esetében tipikus ilyen munkacsúcs a pályázatok beadása, a szerződéskötések, a kifizetések, a helyszíni szemlék. Ha egy cég nyakig ül a megvalósítás alatti munkákban, akkor neki az lesz a legnagyobb baja, ha beesik még Gipsz Jakab és be akar adni egy szaros 20 milliós pályázatot. Mert azzal foglalkozni kell, pénz meg nem sok van belőle. Gipsz Jakab nem VIP ügyfél, ő nem fizet milliárdokat. Így aztán megkapja a kezdő kolléga az anyag intézését, aki akkor lát először pályázatot, vagy egy tapasztalt kolléga, aki hajnal 2-kor próbálja összerakni fejben az anyagot. Na, ebből aztán nem lesz pontos értékelés. Ez rossz munkaszervezés, szintén bénaság.
  4. A pályázatírónak kell a munka és nem mondja meg, hogy a pályázat nem az igazi. Ebben van egy kis félelem, ha nem meri közölni a rossz hírt, nevezetesen, hogy nem elég jók a cégadatok. És van egy kis elkeseredettség, hiszen hátha nyer a pályázat és akkor van munka.
  5. A pályázatíró abszolút nem foglalkozik az előminősítéssel. A tipikus vakrepülés esete.
nem_erdekel

Hát ez így sikerült. Na, majd legközelebb.

A helyzet tehát nem egyszerű. Honnan tudhatod meg, hogy elég jó-e az ötleted egy pályázathoz? Honnan tudhatod, hogy a pályázatíród nem a legjobb választás? Ebben szerencsére tudok segíteni. A céged és a pályázatíród képességeit ITT (PÁLYÁZATI ELEMZŐ) tudod megmérni. Előre szólok, hogy a cégértékelési rész csak az általános pályázati feltételeket veszi figyelembe, a feltételrendszer a konkrét pályázati felhívások esetében változhat és változni is fog. Ugyanakkor a pályázatokra való felkészüléshez és a tervezéshez jó kiindulási pont.

Szóval az előminősítés nagyon fontos. Sok száz munkaórát és egy nagy pofára esést is megspórolhatunk azzal, ha tudjuk, hogy nem elég jó az anyag, és tuti nem fog nyerni. Ugyanígy láthatjuk, hogy ha egy cég elég erős ahhoz, hogy nyerjen. Ami tök jó, de ez még önmagában kevés az üdvösséghez.

A következő részben leírom, mi kell még ahhoz, hogy behúzd a milliókat, ha jól szerepeltél az előminősítésen…

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.