Pályázatírás 101: Út a sikerhez – 3. rész

Az előző részben megkerestük a neked való pályázati kiírást és megnéztük, hogyan fog szerepelni a pályázatod azon a kiíráson. Ez viszont még kevés, még csak elméletben vagyunk jók. Hiszen lehetsz te a világ legjobb zongoristája, ha csak otthon az alagsorban zenélsz a pókoknak. A világ szemében, akkor nem egy sztár vagy, hanem csak egy átlagember, aki valamit folyton a pincében szöszmötöl. Hallatni kell a hangod, és ezt jól kell tenni, akkor kiléphetsz a rivaldafénybe. Lássuk, mi kell ehhez.

 

Az ötödik lépés – pályázatírás
Az ország egyik legjobb marketingesének sokat emlegetett mondása: „A marketing: az igazság jól tálalva.” Nos, ez a pályázatokra is majdnem teljesen igaz. A pályázatírás pedig a tálalás minőségét határozza meg.

Mindenki tudja, hogy lehet ebédelni a sarki gyorsétteremben is és a város legpuccosabb éttermében is. Akinek csak az a fontos, hogy egyen valamit olcsón, az az olcsó kifőzdét választja, aki viszont kicsit igényesebb az a jobb helyeket szereti. Ugyanez áll, a pályázatírás minőségére is, ha csak össze akarod csapni és olcsón megúszni, akkor jó eséllyel mehet az anyag a kukába, mert tele lesz hibával, amit nem tudsz majd kijavítani. Ha kicsit igényesebb vagy, akkor egy profira bízod a tálalást, ami lehet, hogy kicsit drágább, de a minőség sokat fog javulni, ezt elhiheted.

talalas

Sokat számít a tálalás.

Sokan gondolják, hogy a pályázatírás egyszerű dolog, amire még rá is erősít a kormányzati kommunikáció, miszerint sokat egyszerűsödött a rendszer. Nem mondom, hogy nincs benne igazság, de ezért nem olyan egyértelmű a dolog. Gondolj csak az építészek helyzetére. Szerinted könnyebb most megtervezni egy épületet, mint 50 éve volt? Bizonyára igen, hiszen a jogszabályok könnyebben elérhetők, az információ és inspiráció karnyújtásnyira van, a tervező programok nagyban segítik a munkát, és a hatóságokkal is jól lehet kommunikálni. Ja, de attól egy házat jól megtervezni még mindig baromi nehéz.

A pályázatok esetében már egy jó ideje elektronikusan kell összeállítani az anyagot. Régen elmúltak azok az idők, amikor még papíron töltögettük az adatokat. Az új pályázati időszakban van még egy nagy változás. Már nemcsak a kitöltés, hanem a beadás is online történik. Ami pedig extra jó benne, hogy működik a rendszer, nem fagy le (csak ritkán) és viszonylag gyors. Fene hitte volna ezt pár évvel ezelőtt, amikor egy nyomorult kitöltő programot nem tudtak úgy összerakni, hogy ne omoljon össze 10 percenként.

A szükséges kommunikáció is viszonylag gyors. A pályázóval (Veled) bármikor el tudjuk érni egymást, az anyagokat emailben továbbíthatjuk. A szakmai kérdésekben a jogszabályok és a kiírások egészen használható támaszt nyújtanak.

Persze azért van visszalépés is. A hatósággal lehet beszélni, csak készülj rá, hogy pár napot mindig kell a válaszra várni. Jó esetben. Nekem például volt olyan kérdésem, amire 3 hét múlva kaptam választ, egy határozott „Nem tudjuk.” formájában. Azért jó fejek, hogy visszahívtak. :)

Szóval könnyebb lett a pályázatírás, mint volt 3-4 éve, de azért még most is baromi sok mindenre kell figyelni. Csak egy pár példát mutatnék, hogy érzékeltessem a komplexitást.

  • Kellenek a cég adatai, a pályázó előélete, a fejlesztési elképzelés. (Ez tiszta sor, de van úgy, hogy ezt is a pályázatírónak kell kitalálnia, ami szerény véleményem szerint nem szerencsés.)
  • Átlátható-e a szervezet? (Ismerni kell az átláthatóság feltételeit, nem mindegy ki a tulajdonosa a cégnek.)
  • Vannak-e kapcsolt vállalkozások? (Csak KKV-k pályázhatnak a legtöbb kiíráson, és ebbe a kapcsolt vállalkozásokat is bele kell számítani, és az sem mindegy hogyan.)
  • Hol valósul meg a projekt? (Általában csak meglévő telephelyen vagy a székhelyen lehet pályázni, ha az nem alkalmas terület, akkor sürgősen javítani kell a helyzeten. Ezen kívül van helyi szűkítés is, ahol úgy elutasítják a „rossz” településen lévő pályázatot, hogy el sem olvassák.)
  • Monitoring mutatókkal mi a helyzet? (Több helyen szerepelnek a munkahelyteremtésre vonatkozó adatok, ezek esetében nem árt ha mindenhol ugyanaz az érték szerepel, ugyanez a bevételre és más mutatókra is igaz.)
  • Közbeszerzés lesz-e vagy sem? (Ha nem tervezzük és mégis lesz az komoly szívás. Ezt már a pályázatírás idején tisztázni kell és ügyelni kell a költségvetés összeállításánál.)
  • Milyen jogcímekből áll a támogatás? (Mi az a jogcím? Csak támogatás van és kész, nem igaz? Hát nem. Nagyon nem mindegy hogy melyik zsebből történik a finanszírozás, mert szigorú kötelmek vannak. Ezen elúszhat a projekt költségeinek jó része.)
  • Mi a fejlesztendő tevékenység? (Foglalkozik-e már ezzel a cég jelenleg, vagy új dolog? Ha új, akkor fel kell venni a tevékenységi körbe. Ha esetleg „tiltólistás” tevékenységről van szó, akkor bele se kezdjünk a pályázatba. Ez lehet, hogy bagatellnek hangzik, mégis több százan elkövették ugyanezt a hibát a legutóbbi eszközbeszerzési pályázaton. (Annex I.))
  • A projekt költségei. (Miből áll a projekt, belső arányok rendben vannak-e, miből lesz finanszírozva, elszámolhatóak-e azok a költségek egyáltalán?)
  • A végére pedig a legszebb rész: a mellékletek. (Itt aztán minden van, és mindennek összhangban kell lennie a korábban leírtakkal és a pályázati felhívással. Például egy árajánlat, már akkor hibásnak számít, ha nincs ráírva, hogy a beszerzendő gép új vagy használt. Ha van 30 gép és mindre kell 3 árajánlat, akkor jó kis olvasgatás lesz belőle. :))

Ezzel a felsorolással éppen csak a felszínt karcoltam meg. Nem szeretném, ha úgy jönnének a fikázó üzenetek, hogy ezt nem tisztáztuk. Ennél jóval több mindenre kell figyelni, és sokkal nagyobb részletességre és szakmai mélységre kell törekedni. Ha ez megvan, akkor elérhetjük az álmot, a hiánypótlás nélküli pályázatot. Ez ritka, mint a fehér holló, szóval ha valaki ilyet tud felmutatni, akkor megérdemli a vállveregetést.

complex_problem

Még mindig nem egyszerű egy pályázatot jól összerakni.

Ha mindenre figyeltél, és minden szükséges dokumentumot beszereztél, és kétszer átnézted az anyagot és mindent jónak láttál (tuti nem az), akkor nincs más hátra, mint a beadás. A jelenlegi rendszerben ez csak pár kattintás és egy aláírás. Ezután még be kell adni egy nyilatkozatot postán is. Azért ennyi még maradt a régi rendszer papírgyárából. :)

Ha ezzel megvagy, akkor egy szép beadott pályázat birtokában nyugodtan hajthatod álomra a fejed, mert holnapra a támogatás ott fog csilingelni a bankszámlán. Vagy mégsem?

 

A hatodik lépés – hiánypótlás
Sokan hiszik, főleg azok, akik először pályáznak, hogy a pályázat beadása után rögtön kapják a támogatást és minden el van intézve. Nekik üzenem, hogy ez nem így van. Ha pedig mégis így alakul – 1000-ből 1-szer – akkor általában azok paráznak a legjobban, akik egy ilyen tökéletes pályázat tulajdonosai, mert ők nem kapnak semmi infót az anyagról, általában hónapokig. Viszont az átlagos pályázóra más sors vár. A rendes ügymenetben a következő és méltán szeretett lépés a hiánypótlás.

hianypotlas

Hűű, lehet, hogy valami kimaradt.

A név magáért beszél: ha valami hiányzik az anyagból, akkor azt pótolni kell. Sokan totál be vannak tojva ettől a dologtól, pedig ez tök jó. A hiánypótlás biztosítja azt, hogy mindenki egyenlő esélyekkel induljon a pályázatok értékelésében. Ha valamit nem adtál be ami még kellhet, akkor szólnak, és ezzel növekszik az esélyed. Ha valami nem volt egyértelmű az anyagban, szólnak, hogy javítsd, és ezzel növekszik az esélyed. Ha valamit mások beadtak, de te nem is tudtad, hogy az be lehet adni, akkor bekérik tőled is, és ezzel növekszik az esélyed. Szóval totál jó dolog a hiánypótlás. Mindenkit egy szintre hoz.

Persze azért itt is észnél kell lenni, és ebben egy szakértő tud sokat segíteni. Mire gondolok? Tudod, vannak olyan ügyintézők, akik vagy unatkoznak, vagy ebben lelik örömüket és olyan körmönfont kérdéseket tesznek fel, hogy öröm olvasni. Ezek általában olyan keresztkérdések amire, ha óvatlanul válaszolsz (általában nyilatkozatban), akkor magad alatt vágod a fát, úgy hogy észre sem veszed.

Például most történt nemrég, hogy egy hiánypótlás során megkérdezték: a beton-mixert, azt mégis hogyan gondolta beszerezni a pályázó és hol használják majd? Miért kérdezték ezt? Egyrészt járművet nem lehet beszerezni, másrészt a támogatott területekből Pest-megye és Budapest kizárásra került. Csakhogy a hiánypótlásig az előírt 14 nap helyett 3 hónap telt el, így ezeket könnyen elfelejthette bárki.

Mit lehet itt válaszolni? Hiszen egy beton-mixer az látszólag egy jármű, és mint olyan tuti elmegy onnan, ahová lerakják. Egy kis szakmai konzultáció után megadtuk a választ: A beton-mixer az nem jármű, mert csak a felépítmény kell, az autó már megvan hozzá, tehát csak egy betonkeverő és adagoló szerkezet lesz, ami a telephelyen lesz állományba véve, és ez az üzemelés helyszíne. Mondhatod, hogy ez így nem teljes válasz, és ez így is van. Egy kicsit játszottam a hülyét, de ha azt írom, hogy elmegy a fejlesztés helyszínéről, akkor ebbe belekapaszkodhatnak és simán elutasíthatják az amúgy remek ötletet, ami mellesleg nem volt kizárva a pályázati felhívásból.

Ilyen és ehhez hasonló helyzetek majdnem minden hiánypótlás során előfordulnak, ennél már csak a tisztázó kérdések az aljasabbak, de arról majd a következő részben írok.

A hiánypótlás során tehát szépen kijavítjuk a kisebb-nagyobb hibákat, beszerezzük, amit még be kell, és boldogan beadjuk. Ha lehet határidőn belül. Jaj, de szép is volt az, amikor a régi rendszerben egy-két hiánypótlás a határidő lejárta után 30 nappal ért be, úgy hogy a postai bélyegző szerint több mint egy hónapja feladták. Na, ennek vége. Az online felületen nem lehet ezzel trükközni. Ha a határidő letelik, akkor vége a dalnak, és a pályázatot az eredeti „hibás/hiányos” tartalmával fogják értékelni.

A következő részben megnézzük, hogy hogyan is zajlik az értékelés és mi lesz a sorsa annak a nyer, és annak aki veszít…

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.